A napokban azt hallottam egy egyéni konzultáció alkalmával, hogy egy vércukor-problémákkal küzdő

páciensnek “megtiltották”, hogy nyers répát fogyasszon. Ellenben a rozskenyér nem került ugyanerre

a tiltólistára… az indoklásban számára nagyon homályosan ezen táplálékok glikémiás index (röviditve

GI) szerepelt… a baj ezzel a tanáccsal az, hogy a glikémiás index önmagában vajmi keveset ér

(inkább semmit), mert nem veszi figyelembe például az adagmennyiséget, azaz azt, hogy egy

adagban (mondjuk 100 g) mennyi (és milyen összetettségű) szénhidrát (cukrok, rost vagy éppen

keményítő) található…. ebből kifolyólag a glikémiás index önmagában egy félinformáció…

A glikémiás indexnél sokkal átfogóbb és hatékonyabb megközelítés a GLIKÉMIÁS TERHELÉS (angolul

glycemic load). A glikémiás terhelés alapja természetesen a glikémiás index, de a GLIKÉMIÁS

TERHELÉS rendelkezik azzal a jelentős hozzáadott értékkel, hogy figyelembe veszi az elfogyasztott

szénhidrátok mennyiségét is… azaz az előbb hiányolt adagocskák nagyságát. Mert nem mindegy, hogy

miből mennyit teszünk a tányérunkra.

…100 grammos adagokra levetítve nagyon jól összehasonlítható a glikémiás index és a glikémiás

terhelés. Adva ezzel egy sokkal jobb irányt azoknak, akik egészségesek szeretnének maradni, illetve

nem beszélve azokról, akik anyagcsere vagy szív-és érrendszeri problémákkal küzdenek. Nézzünk erre

egy egyszerű számítást, aztán ígérem jönnek a példák is…  100 gramm ételnek könnyen

meghatározható a szénhidrát tartalma. Ez is grammokban, mondjuk egy 100 grammos francia

baguette 50 gramm szénhidrátot biztosan tartalmaz. Magyarul: glikémiás index X 100 grammnyi

termék szénhidrát-tartalma / 100= GLIKÉMIÁS TERHELÉS. Ez az az irány, ami nagyobb segítséget

nyújt a preventív egészségmegőrzés útvesztőiben… Már most megnyugtatok mindenkit, számolgatni

nem kell majd…  Viszont azt fontos tudnotok, hogy MINÉL MAGASABB EZ A SZÁM, ANNÁL

AJÁNLATOSABB KERÜLNI az ilyen ételeket.

Az oka, hogy a glikémiás index fogalmával eddig nem töltöttünk időt az egyszerűen az, hogy nem is

érdemes vele foglalkozni, ha létezik egy jobb megközelítés is…

Vegyük például a fent említett répa és a rozskenyér esetét, mint a cukorbetegség kapujában lévő

személy esetében. Most puskázni fogok egy általam gyakran látogatott angol-nyelvű oldalról, amit

nemsokára megosztok Veletek is… tehát 100 gramm (ami 2 méretesebb darab) nyers répa

GLIKÉMIÁS TERHELÉSE = 3, azaz három. 100 gramm rozskenyér – ami 3 szeletnek felel meg, tehát

kb. másfél szendvics – glikémiás terhelése viszont = 26 (!). Nagyon magas, pedig 100% rozsról

beszélünk, azaz minden bizonnyal teljes kiőrlésű… nem mintha ez bármit is számítana. Most akkor a

répa vagy a rozskenyér? Egyértelmű, hogy 9szer inkább a répa! És a rozsban lévő glutén hatásairól

még csak nem is beszéltünk…

A tegnap használt angol-nyelvű weboldal elérhető a fenti linken.

HASZNÁLJÁTOK EGÉSZSÉGGEL!

Egyszerű felépítésű és kevesebb angoltudással is jól használható oldal, főleg azoknak, akik nem

szeretnék, hogy félinformációkkal (pl. a glikémiás index) terheljék őket olyan esetekben, amikor

anyagcsere-zavarokról, terápiás célú étrendekről vagy az egészségetek megőrzéséről van szó… a

glikémiás terhelés (glycemic load) esetében gyors összehasonlításokat tudtok tenni… csakúgy, mint én

tegnap… a weboldal többi funkciója talán kevésbé fontos.

Még egy példa az oldalról: főtt barna rizs versus cékla. 100 grammok esetében 11 és 3 a GLIKÉMIÁS

TERHELÉS. És ezennel befejezem a példálózgatást, nehogy beleunjatok a számokba. Inkább megyek

és eszem egy kis céklát  Ugyanis 10-ES GLIKÉMIÁS TERHELÉS FELETT NAGYON MEGFONTOLNÁM A

HELYETEKBEN, HOGY MIT TESZTEK A TÁNYÉROTOKRA! EGYÉNI ANYAGCSERÉTŐL FÜGGETLENÜL…

Jó szórakozást és hasznos tanulást az oldalon!

Share