A kapcsolatot meg is találták: a tejcukor-érzékenyek körében, akiknek ugye elve javasolt a tejtermékek kerülése és mindebből kifolyólag az átlag populációhoz képest bizonyítottan kevesebb tejterméket is fogyasztanak, JÓVAL ALACSONYABB A KOCKÁZATA A FENTI 3 RÁKFAJTA ELŐFORDULÁSÁNAK.
Megfordítva: akiknek ismert a tejcukor-érzékenységük (és ennek megfelelően is étkeznek) kevésbé valószínű, hogy tüdő-, emlő- és petefészek-rákot kapnak életük során, ami egyértelműen arra utal, hogy a tejtermékeknek van valami köze a fent említett daganatos megbetegedésekhez.

A kutatócsoport diplomatikusan fogalmaz, azaz nem lehet kategorikusan kijelenti (még!), hogy közvetlen a kapcsolat a tejtermékek és ezen konkrét tumorok között (habár ezt állatkisérletekben már többször sikerült bizonyítani, sőt a kazeinből keletkező BCM7-es opiátok emlődaganatot kiváltó hatásáról is több kutatás született már hasonló eredményekkel).

A kutatócsoport ugyan diplomatikus, de azért sugallja, hogy a tejmentes étrend bizonyos nőgyógyászati jellegű daganatos megbetegedések elkerülésében védőhatású lehet, főleg, ha erre családi hajlam is mutatkozik.

Nos, szerintünk éppen ezért fontos a tejcukor-érzékenységet előzetesen, akár genetikai vizsgálatok segítségével szűrni (ami ráadásul olcsó és fájdalommentes is). A hazai eredmények ezen a területen ugyancsak nem 1-2 %-os előfordulást mutatnak… és mindez óriási segítség lehet a daganatos megbetegedések elkerülése szempontjából (mint a mellékelt ábra mutatja).

Innen üdvözöljük Pedro Carrera Bastos Barátomat a Lundi Egyetemen, aki a referenciák szerint ebben a kutatásban nem vett részt 🙂, bár hozzánk hasonló témákkal szeret foglalatoskodni.